Kor�bban jeleztem, hogy az id�n kij�v� Umeko Tsuda c�m� t�v�filmet ford�tani fogom, amint el�rhet� lesz (el�rel�that�lag ink�bb �sszel) �s a google alapos �tny�laz�sa ut�n sem tal�ltam egy magyar forr�st sem a h�lgyr�l, �gy szerintem hi�nyp�tl� lesz ez a cikk, amit n�met �s angol forr�sok alapj�n ford�tottam �s osztok meg veletek. Ismerj�tek meg �t!

GYEREKKOR �S AZ AMERIKAI �T

1864. december 31-�n sz�letett Umeko Tsuda (Memo Tsuda) n�ven, Ed�ban (ma Toki�). Apja Sen Tsuda, halad� farmer volt, aki az orsz�g 1853-as megnyit�sa ut�n er�teljesen kamp�nyolt Jap�n nyugatiasod�sa mellett. A hokkaid�i gyarmatos�t�si projekt sor�n tal�lkozott Kiyotaki Kurod�val, Jap�n k�s�bbi minisztereln�k�vel �s besz�lt neki a nyugati oktat�s fontoss�g�r�l, a fi�k �s a l�nyok sz�m�ra egyar�nt. T�mogatta az Ivakura-misszi� n�ven ismert projektet, �s ennek Sen Tsuda l�nya, Mume (ma Ume) is r�szese lett. A Tomomi Ivakura jap�n politikus �ltal vezetett Ivakura-misszi� egy politikusokb�l �ll� csoport volt, akik utaz� tud�sokb�l �s di�kokb�l �lltak. Amerik�ba �s Eur�p�ba k�ldt�k �ket, hogy megismerj�k az orsz�gokat, inform�ci�kat gy�jtsenek a politik�r�l, a t�rsadalomr�l �s a technol�gi�r�l. Volt k�zt�k �t l�ny is, akiket t�z �vre az Egyes�lt �llamokban hagytak, hogy ott tanuljanak: Ryōko Yoshimasu (14), Teiko Ueda (14), Sutematsu Yamakawa (11), Shigeko Nagai (9) �s Ume Tsuda (6). Abban a rem�nyben k�ldt�k oda �ket, hogy a Nyugaton tanult n�k seg�thetnek Jap�nnak moderniz�l�dni, �s ez�ltal p�ldak�pek lehetnek a n�k �s l�nyok sz�m�ra. A Csendes-�ce�non val� utaz�s neh�zkes volt. A l�nyokat egy h�napig egy kis f�lk�be z�rt�k, �s Ryōkot meger�szakolta a k�ldet�s egyik r�sztvev�je.

balr�l jobbra: Shigeko Nagai, Teiko Ueda, Ryoko Yoshimasu, Ume Tsuda, Sutematsu Yamakawa (fot�: kb. 1872)

A fiatal Umeko t�voz�s�t Tadashi Moriya festm�nye �r�k�ti meg, amely a Tsuda Mag�negyetem k�t el�ad�terme k�z�tt l�that�

BEILLESZKED�S �S HAZAT�R�S

1871 november�ben �rkeztek meg San Francisc�ba. Kezdetben a l�nyok egy�tt laktak, de nevel�n�ik �gy tal�lt�k, hogy t�l gyakran voltak egym�s k�z�tt, ami akad�lyozta az angol nyelv elsaj�t�t�s�t �s az amerikai kult�r�ba val� beilleszked�s�ket. K�l�nv�lasztott�k �s a keleti part k�l�nb�z� v�rosaiban helyezt�k el �ket. Ume a washingtoni Lanman csal�dhoz ker�lt, ahol a gyermektelen h�zasp�r �gy b�nt vele, mintha a saj�t l�nya lenne.

Ume a Georgetown Koll�giumba j�rt, ahol gyorsan megtanulta az angol nyelvet. Hamarosan annyira beilleszkedett az amerikai kult�r�ba, hogy szinte teljesen elfelejtette az anyanyelv�t �s protest�nsnak keresztelt�k. Jap�nban �l� csal�dj�val angolul levelezett, mivel �desapja tudott angolul. J� tanul� volt, aki sok tant�rgyb�l kit�nt. Franci�t �s latint is tanult. 18 �vesen �retts�gizett az Arthur Int�zetben. 1882-ben Sutematsu Yamakaw�val egy�tt k�nytelen volt visszat�rni Jap�nba.

Jap�nba �rve Um�nek nemcsak a jap�n nyelvvel, hanem a kult�r�val is meggy�lt a baja, k�l�n�sen a n�k al�rendelt helyzete zavarta. Az alatt a t�z �v alatt, amit Ume �s a t�bbi l�ny az Egyes�lt �llamokban t�lt�tt, Jap�nban politikai zavarg�sok voltak, �s a korm�ny mostanra nyugatellenes felfog�sra v�ltott, ami azt is jelentette, hogy felhagytak a nyugati iskol�zotts�g� n� ide�lis p�ldak�p�vel. Ez�rt Ume a munkakeres�sben nem sz�m�thatott a korm�ny t�mogat�s�ra, �s m�g az apja is, aki kor�bban a radik�lis nyugatiasod�s h�ve volt, hagyom�nyosan patriarch�lis �s tekint�lyelv� maradt. 1885-ben Hirobumi Itō, Jap�n els� minisztereln�ke, b�relte fel Ume-t, mint nevel�n�t a gyermekei sz�m�ra. K�s�bb siker�lt neki �ll�st tal�lnia egy nemesek l�nyai sz�m�ra fenntartott le�nyiskol�ban, tan�rn�k�nt. El�gedetlen volt azonban azzal, hogy a l�nyokat csak arra k�pezt�k, hogy j� feles�gekk� v�ljanak �s arr�l �lmodott, hogy saj�t iskol�t nyit, ahol minden l�ny ugyanolyan oktat�sban r�szes�l, mint a fi�k.

1888-ban visszat�rt az Egyes�lt �llamokba, hogy biol�gi�t �s pedag�gi�t tanuljon a philadelphiai Bryn Mawr F�iskol�n. Ott meger�s�d�tt benne az a felismer�s, hogy az amerikai n�k sokkal k�pzettebbek �s f�ggetlenebbek, mint a jap�n n�k �s kamp�nyolt az�rt, hogy a jap�n n�knek is lehet�s�g�k legyen nyugaton k�pezni magukat. Siker�lt annyi p�nzt �sszegy�jtenie, hogy �szt�nd�jprogramot ind�thasson jap�n n�k sz�m�ra. A sikeres diploma megszerz�se ut�n visszat�rt haz�j�ba, ahol nyilv�nos besz�deket tartott �s sz�mos cikket publik�lt a l�nyok �s n�k oktat�s�nak jav�t�s�r�l. Egy 1899-es �j t�rv�ny v�g�l Jap�n minden prefekt�r�j�ban k�telez�v� tette, hogy legal�bb egy �llami k�z�piskola legyen a l�nyok sz�m�ra. Ume azonban ezzel sem volt el�gedett, mivel a l�nyiskol�kban a tan�t�s min�s�ge sokkal rosszabb volt, mint a fi�iskol�kban.

1900-ban v�gre megval�s�thatta �lm�t, �s elsz�nts�ga jel��l Umek�ra v�ltoztatta nev�t. Nyitott egy nyilv�nos angol tannyelv� iskol�t (Joshi Eigaku Juku), n�k sz�m�ra Toki�ban. Kezdetben csak n�gy tan�r volt, akik �sszesen tizen�t di�kot k�sz�tettek fel az angol tan�ri vizsg�ra. Mindannyiukba belenevelt�k, hogy viselkedjenek �gy, mint a "rendes jap�n n�k", hogy ne der�lj�n ki az iskola val�di term�szete: nevezetesen, hogy ez egy olyan iskola, ahol a n�k nyilv�nosan kifejthetik a v�lem�ny�ket �s meg is vitathatj�k a tan�raikkal, ha valami nem tetszik nekik. Az iskola anyagi gondokkal k�zd�tt, de Umeko Tsuda kitart�an gy�jt�tte az adom�nyokat, �s a di�kok sz�ma �vr�l �vre n�tt.

Umeko Tsuda (jobbr�l a 4. helyen �l) tan�tv�nyaival k�r�lv�ve (Fot�: 1907)

HAL�L �S UT��LET

Umeko Tsuda 1929. augusztus 16-�n, 64 �ves kor�ban, hossz� betegs�g ut�n hunyt el. S�rja a toki�i Kodaira v�ros�ban, a Tsuda Mag�negyetem ter�let�n tal�lhat�. Soha nem ment f�rjhez, mivel fontos volt sz�m�ra a f�ggetlens�g. B�r sokat tett a l�nyok oktat�si lehet�s�gei�rt, nem csatlakozott egyetlen n�jogi mozgalomhoz sem, mert c�ljai t�ls�gosan elt�r�ek voltak. Umeko Tsuda j�l k�pzett, kreat�v n�ket akart nevelni, akik angol tan�rk�nt, egy t�rsadalmilag elfogadott szakm�ban gazdas�gilag f�ggetlenek lehetnek. Att�l tartott, hogy a feminist�k radik�lis k�vetel�sei a m�velt n�k h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s�hez vezethetnek a t�rsadalomban, amit saj�t c�ljaira n�zve fenyeget�snek tekintett. 

Iskol�j�t hal�la ut�n, �tkeresztelt�k Tsuda Mag�negyetemre (Tsuda Juku Daigaku). Ma Jap�n egyik legr�gebbi �s legrangosabb n�i egyetemek�nt ismert. Ma is hallhat� a hangja - hangfelv�tel form�j�ban - a diplomaoszt� �nneps�gen, �s a di�kok megl�togathatj�k a s�rj�t is az egyetemen, ahov� egy kis szilva�ltetv�nyen kereszt�l jutnak el: a szilva jap�nul ume, ami az eredeti neve is volt, miel�tt Umek�ra v�ltoztatta. De vigy�zzatok: a babona szerint, aki megl�togatja Umeko s�rj�t - � ugyanis soha nem ment f�rjhez -, az sosem fog megh�zasodni!

AZ IVAKURA-MISSZI� TOV�BBI TAGJAINAK SORSA

A k�t id�sebb, Ryōko Yoshimasu �s Teiko Ueda egy �v ut�n elhagyta az Egyes�lt �llamokat. Ryōko s�lyos szembetegs�get kapott, Teiko pedig honv�gyt�l szenvedett. Tov�bbi holl�t�kr�l semmit sem tudni, kiv�ve, hogy Ryōko val�sz�n�leg fiatalon meghalt.

Sutematsu Yamakawa volt az els� jap�n n�, aki a Vassar F�iskol�ban v�gzett. Jap�nba visszat�rve nehezen tal�lt munk�t tan�rk�nt, mivel besz�lt jap�nul, de nem tudott kanjikat olvasni. 1883-ban feles�g�l ment a 42 �ves Iwao Oyama t�bornagyhoz, aki m�r h�rom gyermek apja volt. Sutematsu, aki imm�r a magasabb t�rsadalmi k�r�k tagja volt, nyugati k�rd�sekben adott tan�csokat a cs�sz�rn�nak �s azt javasolta a t�bbi n�nek, hogy helyezkedjenek el �pol�n�k�nt �s dolgozzanak a t�rsadalom gyeng�bb tagjainak �rdek�ben. T�mogatta a l�nyok �s n�k oktat�s�nak n�vel�s�t, �s az Umeko Tsuda iskola egyik alap�t�ja volt. 1919-ben spanyoln�th�ban halt meg.

balr�l jobbra: Umeko Tsuda, Alice Mabel Bacon, Shigeko Nagai �s Sutematsu Yamakawa (Fot�: 1901). Alice Mabel Bacon egy k�z�s bar�t az Egyes�lt �llamokb�l, aki angol tan�rk�nt is dolgozott Jap�nban

Shigeko Nagai a k�z�piskola elv�gz�se ut�n a Vassar F�iskol�ra j�rt, ahol h�rom �vig zen�t tanult. New Havenben, ahol vend�gl�t� csal�dja �lt, tal�lkozott a fiatal Sotokichi Uriu b�r�val, aki az Annapolisban l�v� amerikai haditenger�szeti akad�mi�n tanult. Szerelmesek lettek egym�sba, �s 1881-ben, a diploma megszerz�se ut�n egy�tt t�rtek vissza Jap�nba, ahol egy �vvel k�s�bb �sszeh�zasodtak. � volt az egyik els� tan�r, aki nyugati zen�t tan�tott Jap�nban, �s v�g�l a rangos toki�i konzervat�rium tan�ra lett, amikor 1884-ben a nyugati zen�t felvett�k a tantervbe. B�r�n�k�nt a l�nyok sz�m�ra t�bb oktat�si lehet�s�g�rt kamp�nyolt. 1928-ban halt meg.

Forr�s: hitodama.de, abritishprofinjapan.blogspot, timebulletin.com, thekimonogallery.tumblr, wikip�dia.hu.