|
David Bowie/Jareth, mint a koboldok királya a Fantasztikus labirintus című filmben |
Biztos hallottál már a koboldokról. Nekem ilyenkor mindig az ír koboldok jutnak eszembe, akik legtöbbször csintalan vagy gonosz teremtések, zöldbe öltöznek, az erdő mélyén élnek, a négylevelű lóhere a jelképük és aranyat csinálnak. A legismertebb filmek róluk A koboldok varázslatos legendája és a Fantasztikus labirintus, amely úgy-ahogy bemutatja ezeknek a lényeknek a nem mindennapi életét és néha gonosz természetét. Nem kérdés, hogy miért került ez a téma terítékre. Mivel nagy rajongója lettem a dél-koreai Goblin/Dokkaebi fantasy drámának és a neten csak 1-2 oldalon találtam infót róla, gondoltam nagyjából összegyűjtöm, amit tudok a koreai koboldokról vagyis a dokkaebi nevű teremtményről.
MI IS AZ A DOKKAEBI?
|
A koboldok elkergetik a falusiakat |
A wikipédia szerint a dokkaebi egy tisztátalan, sokszor gonoszkodó lény, amely a küsinek (halott emberek szellemei vagy démonok) csoportjába tartozik. A közfelfogás ártalmatlannak tartja, viszont előszeretettel hív ki embereket párbajozni. Néha teljesíti a kívánságokat, néha pedig megbünteti az embereket. Az álcázás mesterének tartják. A monda szerint, régen családok vagyona felett rendelkezett. Az ősi, koreai vallás (byeoksa) egyik szimbóluma, mely arra hivatott, hogy kiűzze a démonokat. Ábrázolása sokféle lehet, területenként változik. Egyesek emberinek látják, mások szerint nem az. A japán oni démonhoz képest (aminek egy szeme van), a dokkaebi sokkal humánusabb kinézetű. Egy leírás szerint „fején szarvat visel, szakálla vöröses, egészében zöldes színű, de voltaképp testetlen lény (tegyük hozzá, hogy van egy bunkósbotja).” Az emberek humorral és szatírikusan nyilatkoznak róla, ám félnek is tőle. Egyáltalán nem gonosz lénynek tekintik és gyakori szereplője a koreai folklórnak. Gyakran szerepel gyerekmesékben, színdarabokban, musicalekben és még egy dal is van az alsóneműjéről.
IJESZTŐ, DE BARÁTSÁGOS TEREMTÉNY
Legtöbben a körülötte lévő fényekre, a nagy szemeire, a szarvára, a bunkósbotjára és a trükkjeire hivatkoznak, amikor a dokkaebi szóba kerül. Egy professzor szerint, a legtöbben a szarvairól és a gyerekmesékből ismerik. Még az általános iskolások tankönyveiben is szerepel. Valójában, nincs szarva. Heo Ryeon (1809-1893) festménye alapján, a dokkaebi olyan, mint egy ember árnyéka. Külsőleg nagyon hasonlít a japán onihoz, ezért sokszor összetévesztik őket, mert mindketten pirosak és prémet viselnek. A dokkaebi néha ijesztő és néha becsapja az embereket, de az onival ellentétben, nem démon. És, hogy mit gondolnak a külföldiek első látásra róla? Szerintük érdekes, félelmetes, barátságtalan arcú, de melegszívű.
A dokkaebi szó=dot (tűz vagy mag)+ gabi (felnőtt férfi): annyit tesz, férfi, aki gazdaggá tehet. Legelőször a 15. században jelent meg nyomtatásban a neve. Aztán szájhagyomány utján az emberek között elterjedt. Maga a dokkaebi nagyon egyedi, hiszen mindenhol léteznek szellemek és démonok, viszont csak Koreában létezik ez a lény. A koreai kultúra szerves része.
|
Bal oldalon a dokkaebi, jobb oldalon a japán oni |
GYENGE PONTJA
Legkönnyebben ezt egy népszerű mese segítségével magyarázhatom meg: Volt egyszer egy nő, akit meglátogatott egy dokkaebi és aztán együtt élt vele a házában. A kobold kincseket hozott a nőnek, amelyet az arra használt fel, hogy földet vegyen és meggazdagodjon. Idővel azonban elege lett a dokkaebiből és ki akarta hajítani. Megkérdezte hát a koboldot, mi az, amitől a legjobban fél, míg ő azt hazudta neki, hogy a pénztől fél a legjobban. A dokkaebi elmondta, hogy legjobban a fehér ló vérétől fél. Rákövetkező nap, a nő az egész házban szétkente a fehér ló vérét és a kobold elmenekült a félelemtől. Ha felkeltette az érdeklődésed a cikk, mindenképp ajánlom a Goblin nevű sorozatot!
Források: wikipédia, arirang, youtube, soompi, google.
|