Bev�llaltam az Utols� hercegn� c�m� filmet �s k�v�ncsi lettem a filmben szerepl�k h�tter�re is. Ennek eredm�nye ez a nem szokv�nyos cikk Deokhye �let�r�l, mely rem�lem, hogy mindenkinek tetszeni fog. Mivel nem volt kedvem a feliratk�sz�t�ssel �r�kat vacakolni ezen az aranyos vide�n kereszt�l bemutatom nektek a hercegn� �let�t… n�mi kieg�sz�t�ssel. 

Deokhye hercegn� volt a Koreai Cs�sz�rs�g utols� hercegn�je (1912. m�jus 25 - 1989. �prilis 21). 1910-ben, a Jap�n Birodalom elfoglalta Csoszunt, amely ezzel megsz�nt egys�ges �llam lenni. K�t �vvel k�s�bb, gyermeks�r�s t�lt�tte meg a palota csendj�t. Yang �gyas �letet adott Deokhyenek. Deokhye volt az �reg Gojong kir�ly egyetlen �r�me, aki elvesztette orsz�g�t. Miut�n 5 �ves lett, Gojong egy �vod�t �p�tetett a palot�ban, hogy mindig l�thassa �t. Hercegn�v� akarta tenni, de Jap�n betiltotta az uralkod� csal�dot, r�ad�sul Deokhye egy �gyas l�nya volt. Egy nap, Gojong �nneps�get tartott a magas rang� urakkal �s az arisztokrat�kkal. Deokhyet is elhozta oda �s azt mondta: 

Ennek h�la, Jap�n t�bb� nem tagadhatta a l�tez�s�t �s 1917-ben, megkapta a hercegn�i rangot �s ezzel hivatalosan a kir�lyi csal�d tagja lett. De ez egy m�sik probl�m�t sz�lt. A kir�lyi csal�d gyermekeit Jap�nba vitt�k �s jap�nk�nt nevelt�k �ket. Gojong agg�dni kezdett. Lee Eunt, Deokhye b�tyj�t 11 �vesen hurcolt�k Jap�nba. Jap�nk�nt n�tt fel �s jap�n n�t vett el. Gojong megpr�b�lta hozz�adni Deokhyet Kim Han Janghoz, aki Kim Hwang Jang unoka�ccse volt, hogy Csoszunban maradhasson, de Jap�n meghi�s�totta. 1919-ben, Gojong kir�ly 67 �vesen hirtelen elhunyt. Egyesek szerint jap�nok m�rgezt�k meg. A hercegn� csak 8 �ves volt. � lett az uralkod� csal�d talizm�nja, akit szerettek az emberek, �pp az�rt, mert � volt a kir�lyi csal�d utols� tisztav�r� lesz�rmazottja, akit nem fert�z�tt meg Jap�n. 

 

De 2 �vvel Gojong hal�la ut�n, az Il Chool �ltal�nos Iskol�ba ker�lt, amit jap�n gyerekeknek alap�tottak. Jap�nul tanult �s 1925-ben, 14 �ves kor�ban, Jap�n arra k�nyszer�tette, hogy folytassa tanulm�nyait n�luk, hogy ezzel megfossza �t a koreai emberek szeretet�t�l. Jap�nban, b�tyj�val Lee Eunnel �s annak feles�g�vel, Masakoval maradt. Egy jap�n arisztokrat�knak fenntartott l�nyiskol�ba ker�lt. 

1929-ban, amikor Deokhye 18 �ves volt, hazautazott az anyja temet�s�re. De a jap�nok elint�zt�k, hogy ne viselhessen gy�szruh�t �s m�g ut�naval� nap visszarendelt�k Jap�nba, mert agg�dtak, hogy Deokhye �szt�nzi majd az ellen�ll�st. Ezut�n Deokhye skizofr�ni�s lett. Jap�n azt akarta, hogy a l�ny vesz�tse el jelk�p szerep�t, aminek az lett az eredm�nye, hogy 1931-ben hozz�ment Takeyukihoz, aki Tsushima uralkod�ja volt. Ahogy az id� telt, a jap�nok elk�pzel�se megval�sult �s a koreaiak fokozatosan elfelejtett�k a hercegn�t. 1932-ben �letet adott l�ny�nak, Masaenak.

1947-ben, Jap�n megadta mag�t Amerik�nak �s �j alkotm�ny k�sz�lt. Takeyuki egyszer� ember lett �s elv�lhatott. Takeyuki berakta Deokhyet egy bolondok h�z�ba. Egy �vvel k�s�bb, l�nya Masae egy b�cs�levelet hagyott �s megsz�k�tt otthonr�l. 1955-ben, Takeyuki egyoldal�an elv�lt Deokhyet�l �s feles�g�l vett egy jap�n n�t. A hercegn� err�l semmit sem tudott a skizofr�nia miatt az �r�ltek h�z�ban. 

Eml�kszel m�g Kim Jang Hanra, akit Deokhye f�rj�nek akartak? Kim Jang Han b�tyja, Kim Han Ul �js�g�r�k�nt p�r �vvel k�s�bb elutazott Toki�ba �s elkezdte keresni a n�t. Deokhye-ra nyomor�s�gos �llapotban tal�lt az �r�ltek h�z�ban. Megk�rte a koreai korm�nyt, hogy engedj�k haza. De Lee Seung Man, Korea els� minisztereln�ke elutas�totta. Park Hee Jung, a 18. minisztereln�k apja �s Korea akkori eln�ke 1961-ben ell�togatott Jap�nba. Kim Ul Han tal�lkozott vele �s ugyanazt k�rte t�le, mint amit Lee Seung Mant�l. Park Hee Jung meg�g�rte, hogy visszaengedi. V�g�l, 38 �v ut�n hazat�rhetett, de nem nyerte vissza az �ntudat�t. Nem j�tt r�, hogy Kore�ban van… eg�szen a hal�la napj�ig.

Egy nap, kb. 10 �v m�lva, Takeyuki Kore�ba utazott, hogy megl�togassa Deokhyet, de a l�togat�s�t megtagadt�k �s visszak�ldt�k.

A hercegn� 1989-ben hunyt el, 77 �vesen. Hal�la el�tt ezt mondta: 

 

Forr�sok: wikip�dia, youtube.