Ahogy ígértem, jelentkezem a filmhez tartozó kiegészítéssel, melynek nagy része brigichantól származik, akinek volt türelme és ideje lelektorálni a filmet és mellette olyan információkkal is ellátni, amelyeket azt hiszem, nem árt tudnotok a könnyebb érthetőség kedvéért.
A VALÓSÁG
Maga a film egy valódi hercegnő hányattatásai alapján készült, akinek a története hasonlít az itteni figuráéra. Hyojong király (1649-1659) „lánya”, Uisun hercegnő sem volt születésénél fogva ténylegesen királyi hercegnő („gongju”, a király leánya), hanem „mindössze” egy királyi rokon gyermeke. Ám mivel Csing hűbéresként tartotta Csoszunt, és az egyik uralkodójuk, Dorgon közvetlenül a királyi családból kívánt feleséget magának, Hyojong örökbe fogadta a későbbi Uisunt, és őt küldte el (saját lányai helyett). Uisun el is jutott Csingbe, ahol egyébként nagyon boldogan élt első férjével, de azt kivégezték, majd újra megházasodott, de az a férfi is meghalt. Visszatért hazájába, ám otthon nagyon sokat kritizálták, mert két férje is volt. Bár mindkét férje meghalt, mégis szégyen volt özvegyen hazatérni.
TÖRTÉNELMI HÁTTÉR
Sokszor előfordul a filmben, hogy a Csing-dinasztia szóba kerül. A Csing-dinasztia az utolsó császári dinasztia volt Kínában, csaknem 300 évig. Mint a kínai történelemben mindig, az ország gazdasági megerősödését területi hódítások követték. Korea, Vietnam és Nepál népei a 18. században a Csing-birodalom „adófizetői” lettek. A Csingek által elfoglalt területek között sok volt, amely a történelem során korábban már tartozott Kínához, de most sikerült őket tartósan is Kínához csatolni. Kína ekkor érte el a legnagyobb kiterjedését. A film eleje azzal kezdődik, hogy megtudjuk Csoszunt legyőzték és egy győzelmi ünnepségen a hercegnőnek férjhez kell menni egy Csing herceghez. Technikailag azonban nem ellenük vesztették el a háborút, hanem ún. „késő/kései Jin” (mandzsu) népe ellen, akik a Csing-dinasztia alapítóinak számítottak, ők vették fel ezt a nevet.
IDEGEN KIFEJEZÉSEK
Nem kevés volt, sokat nem is ismertem, de hála az égnek brigichan ebben a témában is otthon volt. A legfontosabbakat felsorolom:
-
a hwansulsa maga varázslót jelent, ezért nevezik sokszor a filmben Hwansulsa Hwan Huinek, de valójában ez nem a neve, hanem a titulusa
-
a jongpalpum és jonggupum (8-9. rangú hivatalnok a filmben) nem jelentett különösebben tisztséget, mindössze azt, hogy társadalmilag ezen a rangon helyezkedett el az illető, de a hivatali pozíciója lehetett bármi, írnok, titkár, stb.
-
sokszor szerepel a főváros is, ez azért van, mert Hanyangnak hívták akkoriban a birodalmi fővárost
-
a „seungjeongwon” az udvari titkár lehetett, mert a királyi palotában több titkári tisztség is volt, mind felett pedig a főtitkár/királyi főtitkár állt, aminek egészen más a megnevezése
-
a sinyeo nem megszólítás, hanem az udvarhölgyet jelenti
-
Hwangdae, mint a Csing-dinasztia császára: itt Hong Taijiről (1592-1643) lehet szó, ő viselte a „Qing Taizong Wen Huangdi” nevet.
Forrás: wikipédia, brigichan.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
